KIRÁNDULÁSOK Horvátország Plitvicei Tavak ÉSZAK VELEBIT NEMZETI PARK Paintball Pag sziget

ESZAK - VELEBIT NEMZETI PARK

A Velebit a Dinári rendszer leghosszabb hegye. Enyhén ívelt félkörben húzódik északnyugat - délkelet irányban, a Vratnik hágó és a Zrmanja völgye között, 145 km hosszan. Óriás teste hosszában hágókkal van elválasztva, amely a hegylánc megszokott elosztásának alapja az: északira (Vratnik és Veliki Alan között), a közép (Veliki Alan és Baške Oštarije között), a déli (Oštarije és Mali Alan között) és a délkeletire (Mali Alan és a felso Zrmanja völgye között). Nyugaton egyértelmuen az Adriai tenger Velebiti csatornájával van elválasztva, keleten pedig a likai - gáckai fennsíkkal, 426 és 600 méter tengerszint feletti magasság között. Szélessége változó 30 kilóméter körülitol északon egészen alig tíz kilóméter légvonalig Dél - Velebiten. Óriás kinézete ellenére, hegylánca nem büszkélkedik különös magassággal. A legmagasabb, a Vaganski vrh, csak az 1757 métert éri el. Miután 1978-ban a bioszféra világhálózatába bekerült ("Az ember és a bioszféra program", UNESCO), a Horvát Parlament 1981. évi döntése alapján az egész Velebit természeti parkká lett nyilvánítva. 1999-ben a hegylánc északi részében megalapították az "Észak Velebit" Nemzeti Parkot (109 km2), amely a Hajducki és Rožanski kukovi szigorú rezervátumokat, a Zavižan - Balinovac - Zavižanska (Velika) Kosa speciális botanikus rezervátumot, Észak - Velebiten a Velebiti botanikus kertet, illetve Közép - Velebiten a Štirovica erdo vegetáció speciális rezervátumát foglalja magába.
A Velebitet ma joggal a NEMZETI PARKOK PARKJÁNAK hívjuk.
A Velebit természeti nevezetességeit kiegészítik még a tudomány és a turizmus szempontjából legértékesebb barlangászati objektumok Horvátországban - a Cerovacke pecine barlang (Dél - Velebit) és a Lukina jama üreg (Észak - Velebit) és más számos kis barlang és üreg, mint ahogy jelentos geomorfológiai (Kiza, Tulove grede, Stapina kuk, stb.) és hidrológiai objektumok (a Zrmanja forrása és folyama, stb.) sora.